Der Schrei
Der Schrei der vom Schädel-Hügel ,
schallt bis zur Schöpfung ,
als wäre ein Teil davon ,
und Jemand lehnt sich aus mir ,
rückt seinem schneeweißen Gewand zu recht ,
ganz von meiner Schulter
bis zum Fußknöchel
von Szegedi Kovács György |
A kialtas
A
kiáltás a koponyahegyről,
a Teremtésig visszhangzik;
mintha annak része lenne,
s valaki kihajol belőlem,
megigazítja hófehér köntösét,
egészen a vállamtól
a bokámig. (Szegedi Kovacs György)
a Teremtésig visszhangzik;
mintha annak része lenne,
s valaki kihajol belőlem,
megigazítja hófehér köntösét,
egészen a vállamtól
a bokámig. (Szegedi Kovacs György)
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen